Skype button disabled

Régmúlt

A település szomszédai, fekvése, dombjainak története:

Jármi területe: 2186 kh. 300 nöl.
Lakói: 1333 fő.
Szomszédos községei: Mátészalka, Nyírmeggyes, Hodász, Őr, Papos, Ópályi.

A település megközelíthető közúton: a 41-es útról letérve a 49-es útra Mátészalka irányába; de megközelíthető Debrecen felől a 471-esen Mátészalkáig, onnan keleti irányban a 49-esen Az M49-es gyorsforgalmú út, valamint az M3-as autópálya megépítése jelentős változást fog előidézni a község életében. Egyrészt csökkeni fog az a nagy átmenő forgalom, amely egyre nagyobb terhet jelent az itt élők számára, másrészt felgyorsul a bekapcsolódási lehetőség az országos és európai vérkeringésbe.

Nagyobb térképre váltás

Jármi Mátészalkától a műúton 5 km távolságra ÉNY-ra fekszik. Magassági különbség Mátészalka és Jármi között 10-15 m. Bizonyítja a Jármi DK-i részén lévő, kelet felé húzódó, kettős, egymástól 2-3 km. távolságú homokdombsor, amely Mátészalkától elválasztja. A Mátészalkához közelebb eső dombsor már alacsonyabban van a Jármi határában lévőtől.

A Jármi területén lévő fordulók és azok felszínén található dombok elnevezésének története van. A Kerekhegynek elnevezett fordulóban található a legtöbb magas domb. Egyszerűen csak Fordulónak is nevezik, mert sokat kellett a szegény ember szekerének fordulnia. Ez a terület a bocskoros nemeseké volt. A közöttük lévő határ pedig a Jármy és Kulin földbirtokosok tulajdona. E forduló felszínén 5 nagyobb dombot találunk. Az egyik Kerekhegy. Nevét onnan kapta, hogy a pereme magas, a közepe pedig katlanszerűen bemélyed. A vele szemben lévő neve Malató. E két domb története a régi öregek szerint összefügg. Rákóczi katonái a kerekhegy mélyedésébe húzódva harcba bocsátkoztak a Vaja felé tartó labancokkal. A sikeres harc után sátrat ütöttek a másik hegyen, a Malatón és ott mulattak. A mulatás szót régen “malatás”-nak mondta környékünk népnyelve. Ezen a hegyen találtak pénzt is szántás közben, mely 1705-ből való, “Pro libertate” felírással. A Kerekhegy környékén emberi csontvázakat is találtak.
Itt található még a Szilfás hegy, a rajta lévő szilfa erdőről kapta a nevét, melyre csak a régi öregek emlékeznek. Ma itt szilfát hírmondónak sem találunk.
A harmadik domb a Nagyszőlő hegy, mely a régi időben szőlővel volt beültetve. Találunk még itt egy érdekes harang alakú dombot, melyet Harangos hegynek neveznek.
Ezek a homokbuckák még dombnak sem nagyok mondhatóak, de a nyíri ember szemében hegynek számítanak, ezért rakja nevük mellé a “hegy” titulust.
Az Árkoskertnek nevezett fordulóban a volt Kulin-féle birtokon szintén található egy homokdomb, melynek neve Úrhegy. A monda szerint Kulin nemesúr erről nézte hogyan dolgoznak béresei a földjén. Tőle DK-re húzódik egy mocsár, melyet csak esős időszakban borít káka, sás, gyékény.
Árkoskertnek azért nevezték a fordulót, mert az alacsonyabb dombok között árokszerű völgyek húzódnak. Ezeket az árokszerű völgyeket még árkosabbá tette az az esemény, amelynek során a völgyekben lévő hatalmas nyírfákat gyökerestől kivájták. A Karoskert nevű dűlőnek érdekessége az, hogy közepén foglalt helyet egy kiszáradt tófenék, melyet “Sűrű”-nek neveztek. 1914-ben még állt rajta a víz. Sűrű, nádas, kákás, gyékényes terület volt. Az urak vadász, a szegények halászterülete.
Az öregek derűs emlékekkel gondolnak visza elbeszéléseikben, mint lopták el szüleiktől a teknőt, hogyan csónakáztak rajta.
Az 1940-es években végleg eltűnt róla a víz. Művelés alá fogták e területet is. Egy-egy nádtorzs juttatta munka közben eszükbe, hogy milyen is volt itt régen az élet.
1965-ben a Sűrű nagy részét újra elöntötte a víz. A Mózsi tagon újra találkozunk egy É-D -i irányú homokdombbal, melyet Csupros hegynek neveznek.
A Csonkaerdő vagy Gróf-tag elnevezésű dűlő közepén volt valamikor a régi Jármi falu. De egy esős évszakban kiszorultak onnan a lakosok, mert mivel mélyebben fekvő terület volt, a víz arra “görgött”, és innen sürgősen el kellett költözniük. A mai falu a régi temetkezési helyére épült. E hely eléggé magas és egyenletes.
Hogy így volt bizonyította az, hogy a templom építésekor sírokat, csontokat, koponyákat találtak. Ugyancsak, mikor a kövesutat építették, felszínre kerültek az emberi csontok. A Görgéstől ÉNY-ra egy páros homokdombot találunk, mely Asszonyember hegy nevet kapott. Jelenleg ezen a helyen van a község temetkezési helye.
A Foglárnak nevezett terület volt a gróf cselédjeinek a konvenciós földje, itt “foglalatoskodott ” a kommenciós felesége és gyermeke. Más öregek visszaemlékezése alapján egy régi vármegyei börtönőr, “foglár” birtoka volt – a kommenciós földek előtt. Innen kapta a nevét.
A Lejtő hegyet felszíni formájáról nevezték el. Ennek a fordulónak a falu felőli oldala magas, Ópályi felé egész terjedelmében lejt. A legmélyebb pontját a vizes évszakokban szintén elönti a víz. A Fehérszer nevű forduló talajának színéről kapta elnevezését. Ez a világos, kavicsos talaj a művelés folytán sokat veszített eredeti színéből. A fordulókon belül a későbbi tulajdonosok vagy bérlők nevéről is kaptak elnevezést földterületek. Ilyenek pl.: Móricz-tag, Weis-tag, Grantz-tag, Horovitz-tag.

A harcok, háborúk amelyek érintették a községet mély nyomot hagytak a lakosságban.

A Rákóczi-féle Szabadságharcról szájhagyomány útján annyit tudunk, hogy a Kerekhegy körül nagy harcok voltak. Ezt az emberi csontmaradványok, az ott talált pénzérmék igazolják némiképpen. Írásos feljegyzéseink nincsenek róla. De hogy Ocskay seregében falunk lakói közül is szolgáltak, bizonyítja az 1704. május 29-én kiküldött bizottság összeírása, amely a hadbaszállott nemességről névsort állított össze. Létszámuk 19 volt.

Az 1848-49-es Szabadságharcról a következőket tudjuk: A ref. paróchián találtunk egy olyan püspöki körlevelet, amely felszólítja a jármi lelkészt, hogy a szószékről toborozzon önkénteseket Kossuth hadseregébe.

Az I. világháború 16 áldozatot követelt.
A II. világháború: 19 áldozatot követelt a községtől, és rengeteg szenvedést hozott a lakosságra.

Az oldal tetejére
« »