Hívás: Győrfiné Papp Judit - (nem elérhető)

Régmúlt

Borovszky Samu: feljegyzéseit 1907-ben készítette. Magyarország vármegyéi és városai címmel.

A 87. oldalon ezeket találjuk: Jármi magyar kis község a Nyírségben. 120 házzal, 700 magyar lakossal, kik közül 442 ref., 78 gör.kat., 64 ró.kat., 99 izraelita. Határa 2 186 kh. Régi község. A Jármi család ősi, névadó birtoka, melyet 1329-ben róluk Jármi telkének neveztek. A jármiak egy részét az óbudai Clarissa apácáknak hagyták, és ezt a részt 1367-ben a Csaholyiak vették meg. Egészen a XVI. századig a két család volt az ura. 1547-ben a Csaholyi Imre leányai kapták, s velük a Melitheké lett. 1551-ben pedig Jármi Barnabás részét Apáthfalvy András kapta. Ezentúl több részre oszlott el, s a Kulin , a Tatay és Gacsályi családok lettek fő birtokosai a Jármi családnak egy másik ágával, s a Kőmüves családdal. Most Kulin Sándornak van nagy birtoka benne. Református temploma 1775 körül épült. A község utolsó postája, távírója és vasúti állomása: Mátészalka.

Maksai Ferenc: A Középkori Szathmár Megye 1940. C. művében a következők találhatók községünkről: Jármi, Járomtheleke. Jármy, Jarmutelek. 1325-ben találkozunk először Jármitelkével.

/Perényi/ 1329-ben /l424 Lel. Acta 39/ a Karászi családtól ment át más birtokosok kezére, a Karásziak XIII. századi adományszerzése előtt pedig bizonyára királyi birtok volt. Megtelepülése nem nyúlhat vissza sokkal régibb időre: 1335-ben már Máté és Zalka tartozéka /Fejér IX/2 433. / ami egyben a lakosság települési irányára, Karászi Sándorra pedig mint telepítőre utal. A “teleke” jelzés ellenére bizonyíthatóan már a század közepén voltak lakosai. Neve bizonytalan, járom alapszava szláv eredetű, mai alakjában elvonás eredményeként jött létre. Első említésekor, 1325-ben a Karászi család birtoka volt, de 1335-ben Magyar Pál özvegye az óbudai klarisszáknak adományozta és a később Mátészalka néven egyesült két falu tartozéka volt. A XIV. század végén már a kialakulóban levő Csaholyi-uradalom tartozékaként emlegették.1388-ban Csaholyi Sebestyén szolgálataikért familiárisainak, Balog Miklós fiainak adományozta. Az adományos birtokosok később Jármiaknak nevezték magukat. A Csaholyiak azonban egy részét tovább is bírták. A Csaholyi-részt 1547-ben Imre leányával, Annával, Melith György kapta meg. A XVII-XVIII. század-ban királyi adomány révén több részbirtokosa volt.1695-ben összesen 25 család élt a faluban, ebből gazda 19 volt.1850 táján jellegzetes kisnemesi falu, nagyobb birtokosai a Kulin és Tatay családok. Lakóinak száma ekkor 738.1870-ben 733 lélek élt 145 házban ; területe 2215 kat. hold. 1910-ben 139 házban 704-en laktak.

Ezek a fennmaradt töredékjegyzetek elég száraz, szűkkeresztmetszetű adatok, melyekből csak azt tudjuk meg, hogy Jármi község létezett már az 1300-as években is. A XIV. század elején Járomtelke néven említik. Jármi nevét a szláv járom szóból eredeztetik. A XIV. század első negyedében először említett falu két út kereszteződésében alakult ki.

A középkorban többször változtak birtokosai, a XVIII. század elején szinte teljesen elnéptelenedett. A XIX. század közepén viszont már mint jellegzetes kisnemesi falu szerepelt Szatmár megyében. Képe azóta megváltozott, az utolsó megmaradt kisnemesi kúriát, a Kulin családét, a Nyíregyháza melletti Sóstói Múzeumfaluba telepítették át.

Az oldal tetejére
« »